Vissza az oldal tetejére. - politika - haza - fórum - hírek - család - kultúra - nemzeti - magyarországon - képek - történelem
 
A Keresztény Randi online társkereső oldal hirdetése. - politika - magyarországon - fórum - haza - kultúra - hírek - nemzeti - képek - család - történelem
A keresztény társkereső oldal. - Aki keres az itt biztosan Párra talál!
 
Vissza az oldal tetejére. - hírek - haza - nemzeti - kultúra - fórum - család - történelem - képek - politika - magyarországon
 
 
 
 
BEJELENTKEZÉS    REGISZTRÁCIÓ    ELFELEJTETT JELSZÓ    FELHASZNÁLÓK


Fórum » Egy Kis Történelem
Csanád ispán 2008.04.11. 16:34:37 Válasz erre 16
Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme.

EZT MINDENKINEK TUDNI KELL!!!

A következő hasábokon egy eddig eltitkolt anyagot adok közre. Kötelességemnek érezztem, hogy az írás napvilágot lásson legalább ezen a fórumon, ha már a "„független"” magyar sajtó 2001. februárja óta hallgat róla. Trianon felülvizsgálata talán megkezdődhet, szégyelljük magunkat, hogy nem magyar kezdeményezés eredményeként!

őexcellenciája Carla del Ponte Főügyész
ENSZ Háborús Törvényszéke New York
Hága

Tárgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozással, az egyenlő elbírálás elvének biztosítása a Magyar Nép számára.
Excellenciád!
őszentsége II. János Pál Pápa 1984. január hó 12-én kelt Enciklikájában megalapította az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézetet. Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1948-ban alapított Emberi Jogok Chartája erkölcsi alátámasztására és fontosságának kihangsúlyozására szolgál. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet kormányoktól, pártoktól független.
Alapszabálya szerint segítenie kell azon személyeket, népeket, népcsoportokat, akiket emberi jogaikban megsértettek, gondoskodni kell arról, hogy a sérelem megszűnjön, illetve ha szükséges, nemzetközi fórumokon is képviselni kell a sértettek érdekeit.
Mint a fent említett Intézet főtitkára, az alábbi petíciót terjesztem elő:
Javaslom az 1920. június 4-én Trianoni és az azt kiegészítő 1947. évi szeptember hó 15-i Párizsi Békeszerződések jogi szempontból történő felülvizsgálatát. A felülvizsgálat eredményeképp kérem annak megállapítását, hogy a fenti szerződések érvénytelenek és kérem a szerződések hatályon kívül helyezését.
A nemzetközi joggyakorlat, valamint a Nürnbergi Nemzetközi Bíróság határozataira figyelemmel kérem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nemzetközi Bíróságát, hogy az egyenlő elbírálás elvének alapján mentesítse a Magyar Népet az I. világháborúban való részvétele miatt kiszabott kollektív büntetés és annak következményei alól.
Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Intézet főtitkára az ügyben egy Nemzetközi Vizsgáló Bizottság felállítását javaslom, a Vizsgáló Bizottság tevékenységének eredményeképpen pedig tárgyalás kitűzését.
Indoklás:
Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért egyedül a Magyar Királyságot büntették meg.
A Békeszerződés előtt a Magyar Királyság területe 325.411km2 volt, lakosainak száma 20.886.000 fő.
A Békeszerződés következményeként az ország területe 92.863 km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent.
A Nürnbergi Nemzetközi Bíróság 1946. október hó 2-án a II. világháború kirobbantásáért és a világháborúban elkövetett jogsértésekért Németország akkori vezetőit felelősségre vonta és megbüntette, azonban a Német Nép felelősségét nem állapította meg. A Nemzetközi Bíróság a Német Népet mentesítette az egyébként törvénysértő kollektív felelősségre vonás alól.
Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel. Ugyanakkor az I. világháborúban való részvétel miatt Magyarország esetében nem az ország vezetőit, hanem a Magyar Népet büntették meg, ezeken túlmenően Magyarországot hatalmas összegű kártérítés megfizetésére is kötelezték.
Ez az eljárás több szempontból is törvénysértő.
A szerződés következtében Magyarország területi elcsatolása az alábbiak szerint történt:
- Romániához: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fő (25,2%)
- Horvátország (Jugoszláviához): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fő (12,6%)
- Jugoszláviához: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fő (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fő (16,8%)
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fő (1,4%)
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fő (0,1%)
- Olaszországhoz: 21 km2 (0%), 49.806 fő (0,8%)
Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fő(63,5%)
Elcsatolás után megmaradt terület és lakosság: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fő (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD,
Jugoszláviának 50 millió USD,
Csehszlovákiának 50 millió USD.
A Békeszerződés kimondta, hogy amennyiben a szerződő felek a szerződésben foglalt megállapodást nem tartják be, úgy szerződésszegést követnek el, amelynek alapján a szerződés érvénytelenítésére, illetve hatályon kívül helyezésére kerülhet sor.
A Békeszerződéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására. Az emberi jogok biztosítása az elcsatolt területeken nem érvényesült: Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása, deportálása. Tény a templomrombolások, a vallásszabadság semmibe vétele, a nyelvhasználat korlátozása, a kultúra gyakorlásának tiltása. A kisebbségi jogok betartása biztosítva nem volt, ezzel a szomszédos államok - Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia - szerződésszegést követtek el.
Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének elhagyására és Magyarországra történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekrétum).
A Szerződéshez csatolt Kisebbségi Záradékban foglaltak betartását soha senki nem ellenőrizte. A Záradékban foglaltak betartása a Magyarországgal határos államok részéről 1920. évtől kezdődően nem érvényesült. A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekről gyakorlatilag eltűnt. Ez a háborús bűntett miatt felelősséget felveti. Hivatkoznék arra a konkrétumra, amikor Josip Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak le Délvidéken. A magyar lakosság számának radikális fogyatkozását a korabeli és a jelenlegi lexikonok adatai közötti eltérés is igazolja. E körben figyelembe veendők az 1910-es népszámlálásadatai is.
A petícióban foglaltak értékelése során figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerződést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
- A Szovjetunió, mint egységes állam megszűnt.
- Jugoszlávia, mint a Szerződést aláíró egyik állam a korábbi formájában megszűnt létezni.
- Csehszlovákia, mint egységes állam ugyancsak megszűnt.
A változások miatt a Szerződés a jogi formájában sem tartható fenn.
A fentieken túlmenően a következőkre kívánok még rámutatni.
A Békeszerződések következtében Magyarországot – többek között - az alábbi veszteségek érték:
Haditengerészetüket ért kár színaranyértékben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikikötői felszerelések 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kikötő felépítésének értéke 21.300 kg
- Fiume kikötő ingó és ingatlan értéke 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatoknak nyújtott segély összege 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tengerészkapitány-történész szakértő adatain alapulnak.)
További veszteségek:
- az ország összes arany-, ezüst- és sóbányája,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erdők 90 %-a,
- vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények,
- a felbecsülhetetlen értékű műkincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvétele,
- az összes tengeri és folyami hajók.
Közismert tény, hogy a Békeszerződés delegátusainak tagjai között a Magyarországot sújtó retorziót illetően egyetértés nem volt. A nézetkülönbségek a korabeli jegyzőkönyvekből, visszaemlékezésekből egyértelműen igazolhatók.
A továbbiakban a Szerződés létrejöttében és a Szerződés megkötése utáni időszakban hivatalban lévő politikai személyiségek véleményét idézem:
David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette: „a teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amely végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.” A fentiekről David Lloyd George az emlékirataiban szól.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent írásában kifejezetten felveti a tárgyalófelek felelősségét. Lord Newton szerint „a nagy békebírák nem ismerték azon nemzetek néprajzának, földrajzának és történelmének alapelemeit, amelynek sorsát rendezniük kellett.”
Robert Cecil angol delegátus szerint „a Népszövetséget azon célból hozták létre, hogy „időről időre határrevíziót eszközöljön.”
Nicolson Harold, aki a Békekonferencián jelen volt, 1933. évben a következőket írta: „Magyarország feldarabolása oly módon történt, hogy az érdekelt lakosság véleményét senki sem vette figyelembe.”
Az angol diplomata „Peacemaking” című könyvében több érdekelt államférfi véleményét is összegzi, amikor a következőt jegyzi fel: „az uralkodó gondolat az volt, hogy az elért béke rossz és alkalmazhatatlan, a béke az intrikának és a kapzsiságnak az eredménye, és ez a béke inkább előkészíti a háborút, mint azt megakadályozná.”
Nitti, aki az olasz kormány nevében szólott, a békefeltételeket azért tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarország szétdarabolása esetében a szláv túlsúly ellen nem látott semmiféle erőt. Nitti kitért arra is, hogy Olaszország az Osztrák-Magyar Monarchiával, nem pedig Magyarországgal harcolt.
A későbbi amerikai nagykövet, Bullit, a következőket írta Wilson elnöknek: „Én csak egy vagyok azok a milliók közül, akiknek bizalmuk volt Önben. Mi azt gondoltuk, hogy Ön egy pártatlan és igazságos békét akar. Ennek ellenére a területi feldarabolásoknak népek lettek az áldozatai, és ez magában hordja egy háború csíráit. A Békekonferencia rendelkezései bizonyos, hogy újabb nemzetközi összeütközéseket élez fel. Saját népe és az emberiség érdekében az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy megtagadja ennek az igazságtalan békének az aláírását.”
Itt kell említeni Ionel Bratinau román miniszterelnök 1920. július hó 1. napján Bukarestben elhangzott nyilatkozatát: „nem nyughatunk addig, amíg a magyar népet gazdaságilag és katonailag teljesen tönkre nem tesszük, mert mindaddig, amíg Magyarországban az életképességnek szikrája is van, mi magunkat biztonságban nem érezhetjük.”
A Trianoni Békeszerződés tárgyalása során több esetben felvetődött, hogy Romániát tekinthetik-e a tárgyaló felek szövetséges államnak. A Franciaországot képviselő Tardieu és Berthelot voltak azok, akik nem kis nehézségek árán érték el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Romániát hadviselő államnak ismerjék el. Maga Clemenceau miniszterelnök nyilatkozta, hogy „a szövetségesek megegyeztek abban, hogy Romániát ismét szövetséges hatalomnak tekintik, és a Konferencián e szerint kezelik”, tehát a szövetségesek Romániának ugyanolyan számú küldöttséget engedélyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbiának, vagyis azoknak az államoknak, amelyek a háború kezdetétől annak befejezéséig harcoltak Németország - Ausztria-Magyarország ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi.
A magyar delegáció a kényszerítő körülmények hatása alatt írta alá a Békeszerződést. Ez az aláírás, mivel a kényszerítő körülmények hatására történt, mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen.
A közelmúlt - de a Békeszerződés következményeivel szorosan összefüggő - jellemző példája a 169/1997-1991/18 számú törvény, melyet a román illetékes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a törvénytelenül elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak történő visszaszolgáltatásáról. E törvény nemzetközi visszhangja pozitív. Ugyanakkor tény, hogy a törvény ellenére a Romániában kisebbségben élő magyar anyanyelvű lakosság - akiknek mintegy 70-75 %-a a törvény hatály alá tartozna - semmiféle korábban elkobzott vagyonát vissza nem kapta. Hasonlóan a törvény hatálya nem terjedt ki a római katolikus egyházra sem.
Záradék:
A petícióból kitűnik, hogy a Trianoni szerződés elfogadásakor Magyarországot az I. világháborúban való részvételéért büntették meg. A Párizsi Békeszerződés aláírásakor viszont Magyarországot a II. világháborúban való részvétele miatt marasztalták el. Mindkét szerződés kollektív büntetésről rendelkezett, ami a nemzetközi jog alapján elfogadhatatlan.
Összességében megállapítható, hogy mind a Trianoni, mind a Párizsi Békeszerződés alakilag és jogilag is érvénytelen. Az elcsatolt területen élő magyar állampolgárok sérelmére 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetése történt, amelyek a nemzetközi jog alapján nem évülnek el.
Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek és az érvénytelenség következtében a Magyar Népet jogorvoslat illeti meg.
A büntetőjogi felelősség kérdése is vizsgálatot igényel. A tényfeltáráshoz kíván segítséget nyújtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza, és ehhez a maga részéről minden segítséget megad. A vizsgálóbizottság felállítását 25-30 fő részvételével javaslom, amelyekből 10 szakértőt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS delegálna.
E személyek az elcsatolt területeken használatos nyelvet beszélik. A bizottság tagjai a petícióban foglaltakat a helyszíni vizsgálatok keretében konkrétan igazolják. Az 1956-os Magyar Forradalom idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem volt lehetősége támogatni a magyar nemzet szabadságharcát. A körülmények megváltoztak. Az ENSZ-nek most lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegye az akkori közömbösségét.
Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang főtitkár
 
Csanád ispán 2008.04.08. 19:21:42 Válasz erre 15
Most, hogy idén megint olimpia lesz; és máris botrányokkal tarkított pedig még el sem kezdődött célszerűnek látom leírni annak történetét; különös tekintettel arra, hogy a botrányok alapja a rendező ország Kína Tibet ellenes politikája.

Szóval: az olimpiák története a Krisztus előtti időkbe nyúlik vissza. Már ezekben az időkben megrendezték az elő olimpiákat - meglepő módon - Olümpia városban.
Ezekre a sporteseményekre a maihoz hasonló módon, szintén négy évente rendezték meg. Ezeken az ókori olimpiákon minden görög állampolgár részt vehetett.
A versenyszámok nem voltak ennyire változatosak, de ez inkább csak sporttörténelem.
Viszont ami sokkal lényegesebb: az ókori görög városállamok az olimpiák idejére viszont békét kötöttek egymással.
Ez az alapja a mostani tiltakozásoknak és ezen történelmi szemszögből szemlélve alapvetően teljesen jogosak is; az már más kérdés, hogy a tiltakozásnak is többféle formája lehet, és az sem mindegy, hogy milyen mértéket ölt...
 
Búvár Kund 2007.10.22. 18:20:02 Válasz erre 14
Érdekes dolog, sőt talán nem is véletlen egybeesés, hogy pont a 13. hozzászólás foglalkozik az aradi 13 vértanúval... mintha pont Nekik lett volna fenntartva...
Az utolsó szavaikat viszont nem írtad le, ezért én most ezzel is egy kicsit kiegészítve a hozzászólásodat most én megteszem, mert szerintem ez is nagyon sok mindent elárul Róluk.
A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondatok:
Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.
Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.
Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak őt szolgáltam.
Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.
Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.
Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.
Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.
Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.
Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.
Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.
Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.
Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.
Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.
 
Csanád ispán 2007.10.06. 22:54:00 Válasz erre 13
MA, OKTÓBER 6.-ÁN VOLT 158 ÉVE, HOGY KIVÉGEZTÉK AZ ARADI 13 VÉRTANÚT. EZÉRT EZ A NAP 2001-TőL NEMZETI GYÁSZNAP!

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúi lettek: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.
Aulich Lajos (1792-1849) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, 1849. Július 14-től augusztus 11-ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere.
Damjanich János (1804-1849) Szerb határőrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.
Dessewffy Arisztid (1802-1849) Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett. 1849-ben tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján főbelövésre változtattak.
Kiss Ernő (1799-1849) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. 1848. december 22-én altábornaggyá, 1849. január 9-én országos főhadiparancsnokká léptetik elő.
Knézich Károly (1808-1849) Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849. Márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki.
Lahner György (1795-1849) Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. Február 6-án tábornokká nevezték ki.
Lázár Vilmos (1815-1849) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban megjelentek.
Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit később kiadták.
Nagysándor József (1804-1849) 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fővezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé.
Pöltenberg Ernő (1813-1849) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ő közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. Ennek megtörténte után az osztrákok elfogták és 12 társával Aradon kivégezték.
Schweidel József (1796-1849) Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták.
Török Ignác (1795-1849) Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká.
Vécsey Károly (1807-1849) Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt.
Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! őt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!"
E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az időben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bűnhődnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a későbbiekben az uralkodóra és családjára.
1. Ferenc József első gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt.
2. Sógornője, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megőrült.
3. Alig két héttel később Habsburg Matild főhercegnő tűzhalál áldozata lett.
4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlőtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt.
5. 1889. Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos.
6. 1891-ben a tengereken eltűnt a főhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel.
7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly főherceg.
8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László főherceg.
9. Tűzvész áldozata lett Zsófia főhercegnő, Ferenc József sógornője.
10. 1898. szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevű anarchista leszúrta Erzsébet királynét.
11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild főhercegnő.
12. - 13. Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát.

 
Megyer 2007.08.23. 08:11:19 Válasz erre 12
Michelangelo Naddeo olasz tudós The Ugaritic abjad... a rovás alphabet című könyvében, amely a napokban jelent meg, nem kevesebbet állít, mint hogy a magyarok már négyezer éve Európában élnek, és a rovásírás az alapja az európai jelrenszereknek! Az idén megjelent A magyar irodalom történetei című munka első kötetének tanulmánya szerint viszont a rovásírás 16. századi kreáció.
Magyarok voltak Európa őslakosai, akik már a Krisztus előtti II. évezredben nagyjából mostani területükön éltek, állítja könyvének hátoldalán Michelangelo Naddeo, olasz üzletember és tudós. A százhatvan oldalas műben számos nép íráskészletét mutatja be és hasonlítja össze.
Naddeo sok ténymegállapítást tesz, azonban egyetlen lábjegyzetet sem tartalmaz könyve: a tudós nem hivatkozik más művekre. Ez nem magyarázható a munka jellegével, így nem felel meg a tudományos kritériumoknak. Elgondolkodtató, hogy a rovásírást finnugor találmánynak és sajátságnak tartja, és így nem veszi figyelembe a hazai vitát: a jelrendszer kutatását nálunk éppen a „finnugristák” nem tekintik egzakt tudománynak.
A rovásírás kérdése körül számtalan tisztázatlan kérdés van, ezért egy valódi tudományos munkának a korábbi tanulmányok feldolgozásával kellene kezdődnie. Csak ez után lehet hozzákezdeni bármiféle új eredmény ismertetéséhez. Naddeo kategorikus állítások során oda jut el, hogy a magyar rovásírást vették át a főniciaiak, majd ez került a görögökhöz és így tovább.
A magyar irodalom történetei című, háromkötetes munka első kötetében jelent meg az a dolgozat, amely több, egymást erősítőt érvre támaszkodva felveti: lehetséges hogy ősi írásunk 16. századi eredetű. Ebben az esetben tehát alig négyszáz esztendősek lennének a rovásjelek. Ez a tömör dolgozat azonban nem lezáró, sokkal inkább nyitó jellegű: kiemeli a legerősebb érveket, de nem zárja le a témát véglegesen.
Mindenesetre egy bizonyos: a korábbi állásponttal, amely természetesnek vette azt, hogy a rovásírás honfoglalás előtti fejlemény, most két, egymásnak ellentmondó elmélet is vitába szállt. Az egyik az állítja, hogy nem is volt igazi honfoglalás, csupán visszatértünk saját földünkre, írásunk több ezer éves, ebből fejlődött aztán ki az európai jelrendszer nagy része. A másik felfogás csökkenti a rovás szerepét: ezek szerint néhány száz éves, kreált jelrenszerről van szó. Ami bizonyos: a két elképzelés kizárja egymást.
 
Csanád ispán 2007.07.02. 17:06:25 Válasz erre 11
Tegnap, július 1.-én volt a varsói szerződés megszűnésének 16. évfordulója.
Ezen a napon írta alá Dr. Antall József, a Magyar Köztársaság és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) akkori elnöke, de már az előkészítésben is nagy szerepe volt neki.
Szóval ez a nap nem (csak) a köztisztviselők napja, hanem a varsói szerződés megszűnésének a napja is, ami - véleményem szerint - sokkal fontosabb; és méltó lenne, hogy nemzeti ünnepeink sorába emeljük ezt a napot.
 
Csanád ispán 2007.06.28. 14:28:02 Válasz erre 10
Tegnap volt szent László királyunk emléknapja. Ebből kifolyólag szeretnén róla írni egy pár sort.
Szent László királyunkat az első Lovagkirályként is szoktuk emlegetni, és nem alaptalanul. Ő rakta le és testesítette meg a magyar lovagi eszményt, és ha idő előtt meg nem halt volna az első kereszteshadjáratot is Ő vezette volna és nem Oroszlánszívű Richárd. Nem volt ez véletlen, ugyanis, amikor a magukat még csak kereszteseknek mondó hadak - az akkori egyesített európai haderő - megindultak hazánk felé, és rabolni, fosztogatni akartak, csupán testőrségével szétverte azokat. Nem véletlen tehát az sem, hogy alakjához és csatáihoz számtalan legenda fűzödik.
Amilyen kemény és fegyelmezett volt a csatában, ugyan olyan irgalmas volt a legyőzöttekhez, és igazságos az emberekhez.
Hite, lelke még karjától is erősebb volt!
A korabeli krónikák az "elegáns király"-ként említik, mivel nem csak hatalmas termetű, de nagyon jó megjelenésű ember is volt egyben.
Remélhetőleg minnél több fiú-férfi választja Őt példaképéül!
 
Csanád ispán 2007.06.06. 10:32:55 Válasz erre 9
A Hit, Vallás, Erkölcs topic-ba leírtam azt az imádságot, amit a magyar katolikus püspöki kar fogalmazott meg a trianoni döntés után.
 
Csanád ispán 2007.06.04. 15:55:21 Válasz erre 8
Ha már ma délelőtt megnyitottam az Örök Marad-e Trianon című topic-ot, akkor most itt ismertetném, hogy miről is van szó, és hogy mi foglaltatott abban a pédátlan „békeszerződésben” amelyben az ország területének és lakosságának a 2/3-át idegen országokhoz csatolták.

A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS

A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a St.Germain-i békeszerződés is rendelkezik.) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része.
A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes - téves - források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban. A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett a tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival.
A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva - lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket - közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja, ugyanis elvették a két nagy körgyűrűt). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia a teljes integritást célozta, valamint a magyar lakosságú határ menti területek megtartására törekedett.
A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe, ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg.
 
Csanád ispán 2007.05.28. 09:19:46 Válasz erre 7
Ma van Pünkösd hétfő.
Az elmúlt két napban (szombaton és vasárnap) elég sokat hallhattunk a Csíksomlyó-i búcsúról, ami a magyarság legnagyobb zarándoklata; de hogy ez miért van így, azt viszont még mindig elég kevesen tudják, így leírom annak rövid történetét.

Csíksomlyón a búcsújárás 1567 pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én (PÜNKÖSD SZOMBATJÁN) a székelyek a Hargita Tolvajos-tetőjén (ott, ahol a 3-as kereszt áll) legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorba taszította és hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni, hogy vegyék fel az unitárius vallást a római katolikus vallás helyett.
A férfiak ezért hadbaszáltak vele, és megfogadták, hogy ha megsegíti őket a Szűzanya, akkor ők és utódaik minden év pünkösd előtti szombatján elzarándokolnak a Tolvajos-tetőhöz, ugyanis ott került sor az ütközetre. Amíg a férfiak harcoltak, addig a nők és a gyermekek a csíksomlyói kegytemplomban imádkoztak, a győzelemért, és hogy Szűz Mária tartsa meg őket az ősi vallásukban a római katolikus vallásban.
Az ütközet hajnalban kezdődött, és a férfiak már délre legyőzték János Zsigmond seregét a Tolvajos-tetőn (ott, ahol a 3-as keresztet is van), csúfos vereséget mérve János Zsigmondra. A zászlókat és a fegyvereket (lombos) faágakkal díszítették fel a győzelem jeléül és úgy mentek vissza a csíksomylói kegytemplomhoz, hogy hálát adjanak a Szűz Anyának, hogy megsegítette őket és megtartotta az ősi vallásukban a római katolikus vallásban.
Azóta vissznek haza a zarándokok faágat a csíksomlyói Pünkösdi zarándoklatukkor és a hagyomány szerint azóta imádkoznak annyi Miatyánkat, Üdvözlégyet és Hiszek egyet, ahány levél van a faágon, hogy a Szűz Annya Őket is megsegítse. Azóta évről-évre több 100.000-en zarándokolnak ide Csíksomlyóra Máriához, a magyarok nagyasszonyához és a székelyek védőszentjéhez. E napon minden év Pünkösdjén 560-700.000 zarándok jön el Csíksomlyóra Mária lábához a Kárpát-medencéből, a Moldvai csángók Bákó megyéből, Nyugat Európából és Kanadából.
Mára már a csíksomlyói Pünkösdi búcsú, nemcsak a katolikusok búcsújáró helye, hanem az egész magyar nemzetünk búcsú járó helye lett. Csíksomlyóra egész évben zarándokolnak magyarok és nem magyarok Európa és Kanada több helységeiből. Csak a nagy bajok idején nem jöhettek körmenetben. Ceausescu uralma idején kollektíven nem jöhettek, de egyénileg nem volt tilos és a diktatúra alatt is sokan eljöttek Csíksomlyóra Mária lábához, vagyis a Magyarok Nagyasszonyához és a Székelyek védőszentjéhez.
 
Webmester 2007.05.23. 14:14:12 Válasz erre 6
A tegnapi hírekben lehetett róla hallani, hogy le kell majd bontani a XII. kerületben épített azaz felállított Turul szobrot.
Az indoklás szerint a Turul a II. világháború alatt szélsőséges csoportoknak volt a jelképe. Nos gyanítom, hogy a náci csapatokra gondoltak és összekeverték(?) a Turult a birodalmi sassal, amit Hitler az ókori rómaiaktól "lopott" el. Ezért érzem szükségesnek a Turul mitólógiai ismertetését.
A Turul a magyar mitólógia szerint 777 évente elviszi illetve visszahozza Isten Kardját. Mivel az ősmagyarok szakrális számrendszere a 8-as volt ez 10-es számrendszerre átszámítva 511. A Turul egyébként nem egy madár, hanem egy lény. Tőle és Emesétől származik Álmos és az Árpád-ház. A Turul megtestesítője a Kerecsensólyom, ami a magyarság totemállata.
Turul szobor egyébként nem csak a XII. kerületben található, hanem számtalan helyen országszerte. Az indoklás már csak azért is "sántít" mert a Turul benne van a Határőrség, az NBH és még számos katonai iskola címerében.
Szóval el a kezekkel a Turultól!nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család

Az eredeti hozzászólást írta:Vuk
Az eredeti hozzászólás ideje:2006.05.14. 19:49:15
 
Webmester 2007.05.23. 14:11:46 Válasz erre 5
PRIVATIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMOSÍTÁS A MAGYAR KÖZÉPKORBAN

A privatizáció és az államosítás nem új keletű dolog, legfeljebb régebben még nem így hívták... nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család
Szent István idejében ugyanis csak az ország egy tizede volt a főúraknak hűbérbirtokként "kiadva" a többi föld a király tulajdonát képezte. II. András idejére ez a szám már az 1/3-ot is elérte.
IV. Béla a kiskirálykodó főúrakat megbüntetve visszavatte a nekik hűbérbirtokként adományozott földek jelentős részét, vagyis "visszaállamosított". Amikor 1241-ben az első tatárbetörés megtörtént az országban hiába hordatta körbe ősi szokás szerint a véres kardot, a főurak nem voltak mellette hajlandók hadba szállni, és a kővárak kivételével szinte minden elpusztult. IV. Béla ezekután visszaadta a földeket, azzal a kikötéssel, hogy kővárakat kell rajtuk építeni (privatizált a garantált befektetésért csereébe, DE CSAK "BELFÖLDIEKNEK"nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család. Ezek után a második betörés alkalmával, már hadba szálltak mellete a főúrak, a kövárak is ellentálltak a támadásoknak, mivel azokat már nem lehetett felégetni.
Így lett IV. Béla Király a Második Honalapító...nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család

Az eredeti hozzászólást írta:Búvár Kund
Az eredeti hozzászólás ideje:2006.04.14. 14:14:52
 
Webmester 2007.05.23. 14:08:36 Válasz erre 4
A MOHÁCSI CSATA RÉSZLETEI ÉS ELVESZTÉSÉNEK OKAI.

1526 augusztus 29.-én történt meg maga az ütközet, de II. Lajos magyar király már azt megelőzően tanácskozást hívott össze, ahová a magyar főúrak vonakodva, egymásra várva, késedelmesen indultak el. Az ütközetben az első két roham tökéletes volt, mivel az azt indító sereg teljes létszámban jelen volt a harcmezőn. A harmadik sereg, azonban Zápolya árulása miatt "elkésett" ígya harmadik rohamban már csak a királyi testörség vett részt.
Így történhetet meg, hogy a második roham után a törökök már menekülőre fogták a dolgot, de amikor látták, hogy a harmadik roham, már jóval gyengébb, mint amilyen az előző kettő volt, visszafordultak (!!!) és mértek megsemmisítő vereséget a magyar seregre.
A király, II. Lajos is ekkor esett el, vagyis rejtélyes körülmények között belefulladt az éppen megáradt Csere patakba, de sokan merényletre gyanakszanak...
A lényeg: Ha Zápolya nem lesz áruló, és teljes sereggel tudják a harmadik rohamot vezetni, akkor megnyertük volna a mohácsi csatát!

Az eredeti hozzászólást írta:Búvár Kund
Az eredeti hozzászólás ideje:2006.04.14. 14:05:10
 
Webmester 2007.05.23. 14:05:37 Válasz erre 3
Régebben - tekintettel arra, hogy Magyarország keresztény állam - az eskűtétel mindig azzal zárult, hogy "Isten engem úgy segéljen".
Mára ez a zárómondat, ami alapvetően az eskű LÉNYEGI része már nem kötelező, hanem egyéni meglátás szerint "mondható".
Szeretném, hogy ha ezt újra átgondolná a következő kormány nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család és ezt is az eskű részeként szerepelne a közeljövőben.

Az eredeti hozzászólást írta:Vuk
Az eredeti hozzászólás ideje:2006.04.07. 14:03:16
 
Webmester 2007.05.23. 14:02:35 Válasz erre 2
Mostanában a nagy okos tudósok felfedezik azt, amit már a honfoglaló őseink a hétköznapi gyakorlatban is használtak...
Pl. már van ezüst ionos mosógép, és az ivóvízet is ezüstszürökkel tisztítják. Arról az apróságról meg elfelejtkeznek vagy nem is tudják, hogy már a honfoglaló őseink is ezüstből étkeztek és ezüst ékszereket (is) viseltek magukon.
Ennek egyébként az a tudományos magyarázata, hogy az ezüst külső elektronhélyáról egy elektron hiányzik ahhoz, hogy a telített állapotot elérje, így mindent megköt!
Lehet, hogy az őseink már ismerték volna a periódusos rendszert? nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család

Az eredeti hozzászólást írta:Búvár Kund
Az eredeti hozzászólás ideje:2006.03.16. 11:22:12
 
Webmester 2007.05.23. 13:59:11 Válasz erre 1
Mint ahogy azt az "Ígéretek És Tények" topic-ban már leírtam, az MDF 20. kerületi (pesterzsébeti) szervezetének weboldala hamarosan meg fog szűnni, és az ott megtalálható fórumról van egy pár valóban keresztény és nemzeti hangvételű topic, amit érdemes "átmenteni" az utókor számára.
A fent említett topicon kívűl ilyennek tartom ezt is, az "Egy Kis Történelem" címűt.
Jó olvasgatást mindenkinek; természetesen aki gondolja írhat új hozzászólást is, vagy akár az "átmentettekre" is reagálhat! nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család
 
 
Vissza az oldal tetejére. - politika - képek - haza - magyarországon - nemzeti - kultúra - család - fórum - történelem - hírek
 
A Keresztény Randi online társkereső oldal hirdetése. - hírek - nemzeti - kultúra - politika - képek - fórum - család - haza - történelem - magyarországon
A keresztény társkereső oldal. - Aki keres az itt biztosan Párra talál!
 
Vissza az oldal tetejére. - képek - politika - család - fórum - magyarországon - hírek - kultúra - nemzeti - történelem - haza
 
 
 
 

Hogyha Facebook borítóképet keres a Facebook profiljára akkor jó helyen jár. Itt számtalan borítóképet talál!

A LEGSZEBB INGYEN LETÖLTHETŐ FACEBOOKOS BORÍTÓKÉPEK NEM CSAK LÁNYOKNAK!
www.facebookboritokepek.blasiusinfo.hu


Weboldal Ajánlása | Programok | Hírek | Alapszabály | Főoldal


nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család
Zenék Online: SP, Janicsák Veca, toplista, nagykoncertek, letöltések!
  nemzeti - kultúra - fórum - politika - magyarországon - haza - történelem - család
CrossFire Europe Online




webmester: Varga Balázs Imre
www.blasiusinfo.hu