|
A BKV botrány kezdetéről, okairól, felelőseiről és a pesterzsébeti tömegközlekedés javításának jövőbeli módjairól beszélt Vitézy Dávid, a VEKE elnöke, a BKV felügyelő bizottságának Fideszes delegáltja szeptember 15-én, a Fidesz képviselői által szervezett lakossági fórumon.
A BKV körül hónapok óta dagad a botrány, szinte minden héten előkerül egy zavaros intézkedést leleplező dokumentum, vagy újabb név bukkan fel a több száz milliós végkielégítést átvevők listáján. Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke keddi előadásán elmondta, hogy ez korán sem új keletű jelenség a BKV-nál.
A vállalat 2006-ban, Aba Botond bukásával, a Combino-botrány kirobbanásával és Hagyó Miklós szocialista főpolgármester helyettes BKV felügyelői megbízatásával kezdte meg mélyrepülését, habár azelőtt sem működött minden felhőtlenül odabent. BKV ügyes - bajos dolgaival korábban már mi is foglalkoztunk, így ezt még egyszer nem taglalnánk részletesen újra.
A VEKE elnökének véleménye szerint a legnagyobb baj, hogy az irtózatos pénzszórás mellett a fejlesztésre, korszerűsítésre, jármű vásárlásra a vállalat évek óta nem költ eleget. Kelet európai viszonylatban Magyarország járműparkjának életkora messze az átlag felett van. Míg Prágában például a buszok átlagéletkora 5-6 év, addig Magyarországon 16. Ez azzal jár, hogy egyrészt lassabb, kényelmetlenebb, és környezetszennyezőbb a tömegközlekedés, másrészt az elavult járművek gyakran meghibásodnak, lerobbannak, és akadályozzák a közlekedést, amellett, hogy az utasok menetideje is jelentősen meghosszabbodik.
A VEKE számításai szerint, ahhoz, hogy a jövőben Budapest tömegközlekedése megfelelően, élhetően, és hatékonyan működjön, a vállalatnak évente 140 járművet kellene vásárolnia. Ezt az éves limitet az elmúlt 20 évben egyszer sem sikerült elérniük. Az elavult és nem megfelelő számú járműpark főleg a külső kerületek, egyebek között Pesterzsébet tömegközlekedésében okoz problémákat, fennakadásokat. Így fordulhat elő - ahogy azt az előadáson felszólalók többsége is sérelmezte - hogy rengeteg a "hurokjárat", vagyis, míg egyik irányba tökéletesen lehet közlekedni, visszafelé vagy nincs semmi, vagy csak több átszállással lehet megoldani a hazajutást.
A kisnyugdíjastól a munkába járókig mindenki életét megnehezíti így a tömegközlekedés, emellett a felszólalók nehezményezték azt is, hogy a járatok menetideje nem elég sűrű, a kerület szélén lakóknak sokszor fél órákat kell várnia egy - egy járatra, ha a központba szeretnének eljutni, esetleg több tíz percet gyalogolnia a megállóig, a járatok rossz menettervének köszönhetően.
Vitézy Dávid az elhangzott felszólalásokra reagálva elmondta, hogy a jövőben várhatóan növelik Pesterzsébet járműparkját. A tervek szerint például a 23-as busz vonalán nem csak több járat fog indulni, hanem lesz köztük korszerű, alacsonypadlós autóbusz is.
A BKV jövőbeli koncepciói között szerepel az is, hogy a villamos pályákat renoválják, és a Margit hídról lebontott, használt, de az eddiginél jobb minőségű síneket fektetnek le a huszadik kerületben. A 21-es, elvult Ganz villamosokat is lecserélik majd, várhatóan Hannoveri járművekre - amilyenek pl az 52-es vonalon is vannak. Óriási előnyük a mostaniakkal szemben - mondta Vitézy Dávid, hogy nem csak korszerűbbek, de sokkal csendesebbek is, így kevésbé zavarják a lakók nyugalmát. A kötöttpályás közlekedés fejlesztését illetően jelenleg több szálon fut a tervezés. A cél az lenne, hogy a pesterzsébetiek villamossal is elérjék a ráckevei HÉV-et és a metrót is.
Eddigi olvasások száma:225
Vissza
|
